Eltűnik a könnycsepp

Refrén

Eltűnik a könnycsepp, ha napfény éri arcod
Látod, így könnyebb, már nem vigasztalhat más,
elhagyod most az otthonod hol éjeken át, azt remélted, majd túléled.
Emlékezz, honnan jöttél.

Verse

Mire jó az ébredés, ez is tévedésnek tűnő reggel.
Olyan ismerős az a hely mit újra láttam éjjel.
Utazik a képzelet s az álmok szárnyán engem minden vágy, hazarepít.
Nem akarnék jobban semmit.
Feküdni egy percre még kicsit, így maradni köddé válni.
Annyi kép között régi arcokat most tisztán látni
Valahol egy kisgyerek vad álmot hajt, hogy egyszer ő is majd oda felér.
Magasabbra nő mindennél.

Verse

Keserű az ébredés, ma is gondolatban máshol járok
Velem is van így ezt, mégsem értik sokszor mások.
Van-e aki így szeret, mert ismer jól, és mindig annak lát, aki vagyok.
Akit én is jónak látok.
Hova visz a nagy hajó hova érek én az út legvégén,
Ki marad velem, aki mindig választ ad őszintén
Ki az, aki elfogad, mert engem választ itt lesz mellettem csak az enyém
Vele újra érezhetném...