Szívement a szemeidért

Olvad a szív, hogyha eljön a tavasz,
Új útra hív ez az érzés, ha nem jössz, lemaradsz.
Futni a csúcsig, hogy érd el a napot.
Most felhőkkel úszni az égen, én veled akarok.

Nem várok rád, már régóta van csend.
Jöjj, hát gyere, ne félj.
Nem számít már, hogy merre sodor a el,
Mikor felkavar a szél.

Szívemet a szemeidért, most neked adtam,
Az éjjel most már csak a miénk, engedd, hogy hagyjam.
Minden perce újat ígér, ölelj még.
Feltámad a vágy, a tűz, bennem kél.

Nem fog a fék, jobb most így le se tagadd.
Törhet a jég, forró vérem mi fűti, te vagy az.
Szüntelen éget a láz és én hagyom.
Hajszol az éjjelen át, csakis veled akarom!

Nem várok rád, már régóta van csend.
Jöjj, hát gyere, ne félj.
És többé kár, hogy nyújtsd a kezed.
Mondd meddig várjak még?

Szívemet a szemeidért, most neked adtam.
Az éjjel most már csak a miénk engedd, hogy hagyjam.
Minden perce újat ígér, ölelj még.
Feltámad a vágy, a tűz bennem kél.

Szívemet a szemeidért, most neked adtam,
Az éjjel most már csak a miénk, engedd, hogy hagyjam.
Minden perce újat ígér, ölelj még.
Feltámad a vágy, a tűz bennem kél.