Jöjj, Szabadító!

Súlyától a súly megszabadul
A zengés a vérben elhalkul
A túlsó parton alkonyul
Onnan nincs tovább

Jöjj, Szabadító, egy hang könyörög bennem
És hív, Te segíts lennem, ha kifogy a zene végül
Légy eleven szó, az új szeretet hídja

A lét gyönyörű titka, hogy romokon diadalt ül
Most valami jön, halk, fura öröm
Mondd, kik ezek, sohasem született
Nevenincs gyerekek, íratlan üzenet mind

Még egy szint, újabb állomás
Körben, mint egy csend-fal, feltornyosul
Néma súllyal rám borul
A szófosztó halál

Jöjj, Szabadító, és légy eleven szikra
A lét gyönyörű titka, hogy örökös diadalt ül
Légy muzsikaszó, a hang odaát érik

A dalt odaát élik és keresik menedékül
Halk, fura öröm, hogy még valami jön
Új szeretet, sose volt, sose lett
Sietős üzenet, amivé lehetek még