A fekete nap gyermekei

A fekete nap gyermeke vagy
Széllel szemben állva, megváltásra várva
Sírtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!

Sokszor könnyes arccal
Kigúnyolt, büszke daccal, menetelsz
Míg csak bírsz.

De tudtad jól, hogy eljön
Ki fentről néz egy felhőn, s veled lesz
Mikor sírsz.

Úgy érzed, nem bírod már!
Szólítsd, és újra földre száll, s így szól majd hozzád:

Hívtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
Széllel szemben állva, megváltásra várva
Sírtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!

Nem látták meg benned
Hogy másról szól a lelked,
Mert szabadabb
És többet érsz.

Kilógsz már rég a sorból
Hisz mást kaptál a sorstól,
De szíved rab
Míg köztük élsz.

Úgy érzed, nem bírod már!
Szólítsd, és újra földre száll, s így szól majd hozzád:

Hívtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
Széllel szemben állva, megváltásra várva
Sírtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!

A fekete nap gyermeke vagy!
A fekete nap gyermeke vagy!
S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!

Hívtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
Széllel szemben állva, megváltásra várva
Sírtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!

Hívtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
Széllel szemben állva, megváltásra várva
Sírtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!)
S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!