Túl a falakon!
TÚL A FALAKON
Túl a falakon, a falakon,
Újra szabadon, szabadon.
Túl a falakon, a falakon,
Vár a nyugalom, a nyugalom.
Szabadság egy gyűrött képen,
Szaladnék, mint egyszer régen,
Túl a falakon, a falakon,
Újra szabadon, szabadon.
Imáimban mindig kérem,
Hiszem még, hogy eljössz értem.
Kinyitnád, mi rég idezárt,
Mit lehunyt szem sose lát.
Valaki vár, aki átölel és bátorít, ha félek,
Ez a világ lehet, összedől, de semmi baj nem érhet.
Valami vár, csak egy rezdülés, mit mégis ért a lélek,
De lehet-e szép valaha még, ami vár rám?
Túl a falakon, a falakon,
Újra szabadon, szabadon.
Túl a falakon, a falakon,
Vár a nyugalom, a nyugalom.
Imáimban mindig kérem,
Hiszem még, hogy eljössz értem.
Kinyitnád, mi rég idezárt,
Mit lehunyt szem sose lát.
Valaki vár, aki átölel és bátorít, ha félek,
Ez a világ lehet, összedől, de semmi baj nem érhet.
Valami vár, csak egy rezdülés, mit mégis ért a lélek,
De lehet-e szép valaha még, ami vár rám?
Feledném, hogy megtörtént,
Mi belül régen ég.
Nem engedném többé el,
Mi ma még álomkép:
Hogy egy új nap szólít,
Mert ugye nem maradhat így,
S ami rám vár, az többé nem fáj.
Valaki vár, aki átölel és bátorít, ha félek,
Ez a világ vele összedől, de semmi baj nem érhet.
Valaki vár, aki jót ígér, egy szót, mit ért a lélek,
De lehet-e szép valaha még, ami vár rám?
Lehet-e szép valaha még, ami rám vár?
Túl a falakon, a falakon,
Újra szabadon, szabadon.
Túl a falakon, a falakon,
Vár a nyugalom, a nyugalom.