Aladdin

Aladdin, Aladdin.
Az Ezeregyéjszaka regényes alakja
egy szegény, furcsa legény.
Aladdin a neve, volt egy jó szelleme,
ez az én kedvenc mesém.

Én úgy irigylem Aladdint,
ki lámpáján csak csavarint,
s a bűvös lámpa szelleme
megkérdi, hogy mi kellene?
S hipp-hopp, hipp-hopp,
máris ott terem vele.
Én gondolkoztam valamin,
ha én volnék az Aladdin,
s a varázslámpa szelleme
azt kérdezné, mi kellene,
hipp-hopp, hipp-hopp,
szívem, jaj, úgy remegne
Így szólnék, más nem kell nekem,
csak őt hozd el jó szellemem,
csak őt kiért e szív remeg,
s bemondanám a címedet.
Tudom, a bűvös lámpa mese csak,
de érzem, eljön az a nap,
s az én bűvös jó szellemem
a szerelem, a szerelem,
hipp-hopp, hipp-hopp,
szíved elhozza nekem.

Tudom, a bűvös lámpa mese csak,
de érzem, eljön az a nap,
s az én bűvös jó szellemem
a szerelem, a szerelem,
hipp-hopp, hipp-hopp,
szíved elhozza nekem.