Lopott órák
Este van és megint a motelben vársz rám
Keserű a magány, mely elkísér hozzád
Felemészt és folyton űz a vágy
De otthon rád egy másik vár
Meztelenül fogadsz (így várlak)
csak néhány gyertya ég (bennem lobban a láng)
Árnyékuk a ruhán (kívánlak)
oly gyönyörű e kép (úgy éget a szád)
de közben sírni szeretnél
mert elfutnál, ha hagynám és mindent felednél
Vigyél el, kérlek, repíts nagyon messze,
ahol végre nem kérdem, hogy lesz-e
még folytatás vagy öncsalás
hisz tudjuk, hogy a lopott órák
mámora mind hazugság
Bennem él a remény (hiányzol)
a titkunk megmarad (tudom, hogy mást is ölelsz)
Hazug ez az egész (ne vádolj)
te se csapd be önmagad (csak engedj közel)
Pár óra a holnaphoz kevés
mégis várom, hogy felhívj és a folytatásra kérj
Vigyél el, kérlek, repíts nagyon messze,
ahol végre nem kérdem, hogy lesz-e
még folytatás vagy öncsalás
hisz tudjuk, hogy a mámora íze mind ámítás
Véresre tépjük egymást,
szeretve gyűlölsz egész éjjel
És nekem emlékül nem marad más,
csak a seb, mit ejtettél a szívemen
Vigyél el, kérlek ...
Vigyél el, kérlek, repíts nagyon messze,
ahol végre nem kérdem, hogy lesz-e
még folytatás vagy öncsalás
hisz tudjuk, hogy a mámora íze mind ámítás
Vigyél el, kérlek, repíts nagyon messze,
ahol végre nem kérdem, hogy lesz-e
még folytatás vagy öncsalás
hisz tudjuk, hogy a lopott órák
mámora mind hazugság
A végén úgyis hazatérsz
Egyszer végleg hazatérsz