Veled együtt minden
Veres Imre
Tudod, van az hogy csak érzem
Nem szól, csak megfojt a sötétben
Ahogy a kezed lassan csúszik
És vele a kezem
Szétrobban a fejem
Azt mondtad, sose szabad félnem
Nincs miért, úgyis utolérnek
Az első napsugarak semmit
Sem hagynak majd nekünk
Mi is csak lesünk..
Miért gondolom úgy, hogy ez nem marad így?
Hogy az a szem soha nem hazudik?
Hogy amit mond, az az én haragom
Amikor látni sem akarom...
Ha elsétálsz most innen
Tudom, hogy veled együtt minden
Varázslat porrá lesz, és végül
Munkába menet
Eltapos a tömeg
Arcodra esőcseppek égnek
Húznak rá barázdákat végleg
És persze könnyеn lehet én sem
Érzеm a helyem
Nem érzem a helyem...
Miért gondolom úgy, hogy ez nem marad így?
Hogy az a szem soha nem hazudik?
Hogy amit mond, az az én haragom
Amikor látni sem akarom...