Kartoték

Születésem után egy fehér kartotékra vezettek,
úgy kb. a huszadik század második felében.
Nézd Vicus!
A kartonom mint egy tiszta fehér angyal
elkisér és vigyáz majd a lépteimre.
Hé te bolond, ébredj fel!
Nem jelzi márványtábla nevemet az út szélén,
egy mérföldkőre azért is felírom magam!
Te tudod Vicus
az angyal lassan varangyá változott
A központi komputer megőriz minden adatot
és az adatok mind ellened szólnak
Mondhatnám azt is, hogy ez a sors könyve,
de a sors ma már, nem játszik tiszta játékot
Bűnös vagy! Szerintem is bűnös,
rendőrt kéne hívni!
Egyetlen bűnöm az, hogy fiatal vagyok!
De egy igazoltatáshoz ez is épp elég!
Az adatok, mind ellened szólnak!
Provokáció a puszta létem!
Provokáció a puszta létem!
A HATALOM MAGA A SORS!!!