Mohától zöld
Armada
Fekszem az ágyon, a halálos ágyon
Elmém, mint
két tükör egymással szemben
Elmerülnék a végtelenbe.
A végtelen is olykor véges
Tekintsd meg az idő fellegvárát
S ráébredsz, hogy e gennyes seb
A rothadó jelen
Jelképévé vált.
Alapozd hírneved
Fuss rekord köröket
A színes élet mókuskerekében
Hiábavaló vágyódás
Tükröződik sötét tekintetedből.
Nevetek rajtad és nagyot szívok,
a mohától zöld, édes parázstölcsérből.