Angyal

A mesékben már réges-rég nem hittem,
s most nézlek, mint egy csodát.
Sokszor nem értem, még hogy válik pár porszem
csak tőled, szín arannyá.

S hogy miért találok boldogságot, ott ahol nem vár?
S miért van az hogy bármikor jössz, elmúlik mi fáj.

Mint egy Angyal, köztünk szép csendben jársz.
Úgy varázsolsz el, hogy ne ébredjek fel.
Mint egy Angyal, egy védőangyal nem más.
Légy közel hozzám. Hogy úgy vigyázzhass rám:
Mint egy Angyal!

Látszólag még olyan vagy mint mások.
A más az, ahogy létezel.
Egy hosszú nap után, ha erőm végén járok,
Ha itt vagy, sosem fogy el.

S hogy miért találok boldogságot, ott ahol nem vár?
S miért van az hogy bármikor jössz, elmúlik mi fáj.

Mint egy Angyal, köztünk szép csendben jársz.
Úgy varázsolsz el, hogy ne ébredjek fel.
Mint egy Angyal, egy védőangyal nem más.
Légy közel hozzám. Hogy úgy vigyázzhass rám

Mindig itt találjak boldogságot, ott ahol nem vár.
Mindig tudjam, bármikor jössz, elmúlik mi fáj.

(Mint egy Angyal köztünk jársz. Életemmé válsz,
úgy varázsolj el, hogy ne ébredjek fel.)