Felébrednél

Egy hangtalan árnyék, a sötétből néz

Idegen az arc, pedig tudom, hogy én vagyok

Súlyos a csend - a hangod néma bent,

Az örvény mélybe húz, minden reményem elhagyott

Menekülnék, de nincs hová mennem,

Amitől félek, itt lakik bennem,

Segíts, ha látsz,

Mondd, merre jársz?

Menekülnék, de minden csak álom,

Az út elfogy, mire megtalálom,

Segíts, ha látsz,

Mondd, mire vársz?

Nézz rám!

Ilyen az életem

Egy érzés,

Csak tőled kell nekem,

Ez ugyanaz a szív,

Ami benned is él,

Rossz álmokban élünk,

Tudom, te is felébrednél.

Megöl a csend, hogy ha magába zár:

Mindenhol csak kérdés, de nincsenek válaszok,

Üres a szív, egy céltalan út -

Semmit nem értek, semmit nem látok

Menekülnék, de nincs hová mennem,

Amitől félek, itt lakik bennem,

Segíts, ha látsz,

Mondd, merre jársz?

Menekülnék, de minden csak álom,

Az út elfogy, mire megtalálom,

Segíts, ha látsz,

Mondd, mire vársz?

Nézz rám!

Ilyen az életem

Egy érzés,

Csak tőled kell nekem,

Ez ugyanaz a szív,

Ami benned is él,

Rossz álmokban élünk,

Tudom, te is felébrednél.

(Üres a szív, céltalan út)

Nézz rám!

Ilyen az életem

Egy érzés,

Csak tőled kell nekem,

Ez ugyanaz a szív,

Ami benned is él,

Rossz álmokban élünk,

Tudom, te is felébrednél.

Nézz rám!

Ilyen az életem

Egy érzés,

Csak tőled kell nekem,

Ez ugyanaz a szív,

Ami benned is él,

Rossz álmokban élünk,

Tudom, te is felébrednél.