Valóság
Elképzeltem egy világot,melynek részese voltál,
Aki benne vár engem, az nem te vagy most már.
Neked adtam a szívem,de te eldobtál magadtól,
Legbelül rég féltem minden egyes szavadtól.
Mert ami most még igaz, az holnap már csak hazugság,
Melletted nem tudtam,hogy mi az a valóság.
Arcon vágtak soraid, egy közös álom összetört,
Csak a fájdalom érzete, ami minket összeköt.
Elfutnék a sors elől, de már rájöttem,hogy hiába,
Ha kell én százszor beleesek,ugyanabba a hibába.
Stabilan állok helyemen,csak te vagy, aki megingat,
Egy eltévedt dal tőled,mely egy új álomba elringat.
De elillant a szerelem,és vele minden ami szép volt,
Hirtelen borult feketébe odakint az égbolt.
Nincsenek többé fények,így eltűntek a csillagok,
A sötétben nem látod,de egy könnycseppet még itt hagyok.
Refrén:(2x)
Egy mosoly,egy szó,egy dallam,egy érzés,
Egy könnycsepp, egy vágy,egy fénykép,egy kérdés.
Nincs mosoly,nincs szó,nincs dallam,nincs érzés,
Csak könnycsepp,csak vágy,csak fénykép,
Csak kérdés: Miért?
Mindig erősnek tűnök,de néha elgyengülök,
Feltörnek az emlékek,gondolataimban elmerülök.
Egyedül ülök szobámban,párnám magamhoz szorítom,
Ráborítom a fejem,aztán a nevedet ordítom.
így eltompul a hangom,de a fájdalom felerősödik,
Helyes-e ahogy cselekszem?Mások úgy is eldöntik.
Letörlik könnyeimet a szárny nélküli angyalok,
Bármit tennék,számukra ugyanúgy fontos maradok.
Tovább haladok egy úton,de nem tudom hova vezet,
Akárhová megyek,én ott is megfogom a kezed.
A kezdet még szép volt,visszapörgetném az időt,
Ahogy szemembe néztél akkor. de szívem újra összetört,
Nem felejtem, mikor átöleltél,és kimondtad,hogy szeretsz.
Úgy fáj az, hogy ezentúl bármikor mással lehetsz,
Ha elengedsz,tedd meg!Nem kell,hogy tényleg szeress!
A hazug soraiddal kérlek,engem soha többé ne keress!
Refrén:(2x)
Egy mosoly,egy szó,egy dallam,egy érzés,
Egy könnycsepp, egy vágy,egy fénykép,egy kérdés.
Nincs mosoly,nincs szó,nincs dallam,nincs érzés,
Csak könnycsepp,csak vágy,csak fénykép,
Csak kérdés: Miért?
Ha arcomra nézel,üvölt róla a fájdalom,
Mert akit szeretek,soha többé nem láthatom.
Lelkemen áthatol egy érzés és átkarol a magány,
Kivel örökké együtt leszel,nem én vagyok az a lány.
Volt egy srác, akire vártam, de kifakult a szivárvány,
Halvány színekkel tündököl,lassan megöl ez a látvány.
Nem lát már engem többé,nem hallja meg a hangom,
De én továbbra is,ahogy eddig,csak önmagamat adom.
Egyszer letagadom,máskor bevallom,hogy őt imádom,
Volt, hogy rajta kívül senkii nem érdekelt a világon.
De mindenáron kivárom, ki néha elnézni,ha hibázom,
Míg bírom kitárom szívem,ha félek úgy is bezárom.
Elásom,amit érzek,nem lesznek többé kérdések.
A tévedések ezután csak elfeledett emlékek.
Refrén:(2x)
Egy mosoly,egy szó,egy dallam,egy érzés,
Egy könnycsepp, egy vágy,egy fénykép,egy kérdés.
Nincs mosoly,nincs szó,nincs dallam,nincs érzés,
Csak könnycsepp,csak vágy,csak fénykép,
Csak kérdés: Miért?