Nem hall, nem ért
Amikor bosszant, hogy nem érted
A saját büszkeségedet félted
Reméled, de tudod ott bent,
Legbelül te sem vagy szent.
Tudom, hogy bosszant a tévedésed,
De még erősebb a büszkeséged.
Nem érdekel és nem is érted
Miért bántó a véleményed.
Nem hall, nem ért,
Nem figyel rád már többé
Nem tudod miért
Vált most az életed köddé.
Ami eddig a tiéd volt
Az sem rólad szólt.
Amikor látom, hogy te nem érted
Beleszólsz, pedig nem kérlek
Nem tudod, miről beszélek
Csak nézel, hogy hülyének nézlek.
Talán majd egyszer csak megérted
És belátod a tévedésed.
De már mindegy, nagyon kérlek
Fogd be és tűnj el végleg!